[vc_row][vc_column][vc_column_text]Az erdők, a mezők, a hegyek, a völgyek, az égig érő fák, a rohanó patakok, a simogató füvek, mohák, a karcoló bokrok. A megriadó őzek, a horkantó vaddisznók, a csendes talpú nyulak, a bamba muflonok, a kíváncsi mókusok közt érzem a legjobban magam.[/vc_column_text][vc_empty_space][vc_single_image source=”external_link” external_img_size=”1200×800″ alignment=”center” custom_src=”https://lh3.googleusercontent.com/H5ICkGalLYsaiD5XBTysmR-dcyqy5m0v7718yCRtTdnsgfxsT1Ceoy7UCK6scPHSip_eanXu0vB3sVmjZDkYxWv5Z1UqrfciDGaxPuFBAL_u16DtOZbeLvXFmtQHWUWYoYN14kfnmvF26Tn2uVM1_DqwxurB-MYAxlklG_6m8y5MxAtliE18bTf_8nqfAeAnpcOB_Pwhvp6vO4UUaLujGyyVt29Peb5N4EwvBTvFSETW1ilQOQpuaOPihkEy25SA46UAR7Gwq3fu6gkeX2hu_9DA90FWYazFvaYvlaQCsoYc4uNZsuNTgmGtmaDUivk62yCnAGQlG8frkPovekbBvlUHC-yOJqvLLrlzAPkLSF8a4sEebdf_ocE-j35lDUvNkdYM2MYsk2qySRzgk4gpoC_OCLn7M8hb4YC3fPkneKzQ-fz4eeXCIOMEr_8cuqGmUIahJ3GnzG01sRi8WL15cHhTQc9FePBFsf1o8E4hsS_ounPEdqdaQ7okQY1l_Wj2Zy4Z4NSK_-VW8MZMfOahd09cOQuRmUZSTg6ANEMp4ik45u65RPJ9NNy6YZhJGWcuz2IgvJioyfQ-pf-4RTIk37AZyjkPCjMy9exPSyFQKxZDQQ-I-d4Ung5KEbjmMTktwCDMIBppWDVFrY1s4PdOB-RKG0ryUi4EkhuUlzcmcqf8qif586I7eAs=w960-h540-no?pageId=109499845342855976306″][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Elég régi emlékek is felderengenek, ha veled kapcsolatban idézek fel futással kapcsolatos mozzanatokat a memoárból. Mióta futsz és honnan jött az a bizonyos löket?
Én is azok közé tartozom, akik a kismamaság, gyes alatt szépen kigömbölyödtek. Amíg otthon voltam a fiunkkal, nem is nagyon zavart ez az állapot. Persze rossz volt, hogy nem fértem bele a régi, kedvenc ruháimba, de nem csináltam belőle drámát, a férjem pedig ugyanúgy szeretett, mint azelőtt.
Aztán amikor visszamentem dolgozni, a csinos kolleganőim között nagyon rosszul éreztem magam a bőrömben. A tettek mezejére léptem. Vettem egy bicajt, és hogy ne vegyek el a családomtól időt, a tömegközlekedést kerékpározásra cseréltem. Tettem mindezt Budakalász – XI. kerület viszonylatban, hetente minimum háromszor.
Gyorsan jött is az eredmény, elkezdtek olvadni a kilók. De jött a tél. Én meg berezeltem a hidegben való bringázástól, de a mozgásról nem akartam lemondani. Így lett, hogy elkezdtem futni. Aztán valahogy úgy maradtam. Ennek lassan 8 éve.[/vc_column_text][vc_empty_space][vc_single_image source=”external_link” external_img_size=”1200×800″ alignment=”center” custom_src=”https://lh3.googleusercontent.com/_NA_W6lFCZgUCVjqGX-Q6_jm3ZeEj83jwQBDr9lPg6nzI9U-aUrJfe29fPlKlx7c2OsA4fxQwiypUU4MMQ7k-9sMX30HIpB7443OzTcThLM-p4zNZrMGA0JrPl0AmYIDk7EE2JkUPekvID9gvAEt77Yja1zIskytpIVrznrFcmVDm6ashKB9LY1VHh71LkIDvZk0KGP4sQ_ajdvEnnQJErKan_ntJffDNMQdCTYg_5wdDaSUVsmwSglZd_XEvLRQHUurz2Mr0Ylt3_hUYA06BHHXaDFYoyuGTTJsCvD0GKiHwP2Ap2mHPz0HLi6qGeYvHn0AAG2JXroT4M7Upg5ClKyvwxqIjUlFLZ6Qhpr_MGgYjaqXzjGupussRzkTAHZpg_x_gKrW7CUkt2tc_hQMIoQZpyBFCc5oCI3fwZG4S9-qutzgwS1nka4FoX6VqQYPf2V_HwFacuPhFW3f9cOiDAbqoN5V_OKaLZBfrASGqCCFPQp7OIB5zuu47zSG7gcE9gn2IU3dNEope435KpOShmY-wLFlHJugPZWcmM916MacKTB2XBLZpDFNCMxF-bkJbvrXuBh44gEXaofnhXmmt5DQRJAR8L_f9FI4se33xm6zAerxWVA2-IdTwhLsO4hCbbSmtdUEUdDCWFGaubz6rj7ktAEREYswnZ_jNXUaJirdTdfS6FLanD0=w960-h549-no?pageId=109499845342855976306″][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]A terep a kedvenc borításod. Jól veszem ki a Paper Wings bejegyzéseiből?
Ú, igen! Bárhol szívesen futok, de a terep az én világom. Az erdők, a mezők, a hegyek, a völgyek, az égig érő fák, a rohanó patakok, a simogató füvek, mohák, a karcoló bokrok. A megriadó őzek, a horkantó vaddisznók, a csendes talpú nyulak, a bamba muflonok, a kíváncsi mókusok közt érzem a legjobban magam. Ott vagyok igazán otthon. Odakint pontosan tudom, hogy hol a helyem, merre tartok, mik a céljaim és mit kell tennem, hogy elérjem őket.[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]A Kör. Hogyan jött, hogy belevágsz? Mit változtatnál, s milyen hasznos információkat tudnál adni másoknak a sikeres teljesítés érdekében?
Egyik hétköznap reggel éppen a Batthyány téren álltam a 86-os busz megállójában, amikor megjelent az interneten a Kör hivatalos kiírása. Tisztán emlékszem a pillanatra. Elkerekedett szemmel, tátott szájjal olvastam a részleteket. Összerándult a gyomrom, ahogy olvastam a szabályokat. Akkor én még nagyon kezdő futó voltam. Nagyon-nagyon kezdő. A terepfutásról, mint olyanról pedig nem sok fogalmam volt, annak ellenére, hogy már elkezdtem felfedezni a közeli erdő ösvényeit.
Lehetetlennek tartottam, hogy valaki majd képes lesz rá, hogy megcsinálja. Faltam minden információt, figyeltem a próbázókat, nézegettem a térképet és álmodoztam, hogy majd egyszer én is.Édesapám halála, és egy egészen jól sikerült Vadrózsa 160 teljesítés adta meg az utolsó lökést. Már ott a célban tudtam, hogy a következő év júniusában ott fogok állni Királyréten és ha eljön az idő, elrajtolok a Körön.Három tanácsom van:
– Ne ess el / sérülj meg úgy, hogy fel kelljen adnod!
– Járd be előre a pályát, tanuld meg! Ismerkedjetek nappal és éjszaka is!
– Sose becsüld le a Börzsönyt! Magad pedig ne értékeld túl nagyra![/vc_column_text][vc_empty_space][vc_single_image source=”external_link” external_img_size=”1200×800″ alignment=”center” custom_src=”https://lh3.googleusercontent.com/c9-NcOtBTzBUWpF06-8kQ0iEjGglfu1VJNfSIiOTvkjHDBMoq5AbjakLh_FIEjxusRhHeAarOliKKNnef6ffyxHQUMt6TBGc59nxEW_2rH3GbnydbR0yTMfdgWXcySWAs_OXmw39420MwQaFgevwS2KYTeCAQdOGH9lD0O4CtMSn3ZI8Wc1o8dCksJEbsPFGJDPqgZu2meEtNUSyC8APvM1El0_GoYPXKej3QTSRX4idr4WNN2586ntPJ-f_cbyV2FrgEIG7bnwvJkKhHzhddn3AlCz9m6gL8PNk7rQRPAbQA1rA90dHYtHx3d1H7lXPsSgCXiZc7S3XITCceNgO14ZG5TkjD3QZN-4-MmON3t8QZG9Mq8wig2oMZFiGW8BllZb4zAaUyDksK7qDQ41l0QU4yO0P_joLtsJ7h3W2_dpl6VI2vStZ16TKLSWHf4epJhR0XnlfNIzGJkTuSjQz-kfAROUdAmh3DkKzuMVMALxmLtEBsu8iSw-4s7v-UT1YkV9e63gd0mF72lfpxgRzcuHtSq8PTcsSkY2kG8UY4EYrYtGX0cXxkXlkGpNuF38GHdPIWyvygW79O4tC9xSwaJvZYViy74F8NDG5I8BzuEPvFWHis2tGblfdV7_eTiiOTR0HVulnTngcyQXzq_5HdW90FxyKurIM73LPkMzFMHH7su4SkJcpnow=w960-h540-no?pageId=109499845342855976306″][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Mi a véleményed alapvetően az új divatról, az Instant túrákról? A Szénást és a Bükköst egész jó idővel húztad be.
Nagyon jó ötletnek tartom ezeket a bármikor teljesíthető kihívásokat. Szuper, hogy szinte bármerre is visz az utad az országban, találsz egyet. Nem mindenki szeret / tud / akar saját magának útvonalat tervezni, ha például elutazik valamelyik általa eddig nem ismert tájegységbe, és szeretne kalandozni egy jót az ösvényeken, szeretné felfedezni, megismerni a környéket. Jó választás ilyenkor egy instant.
Másrészt, nagyon jó kis „felmérők” is lehetnek az ilyen körök. Bárki, bármikor nekifuthat, a pálya, a lehetőség adott. Sokak számára az is nagyon motiváló tud lenni, hogy megjelenik a teljesítés után a neve egy nyilvános eredménylistában.
Szerintem, lassan már ugyanolyan mértékegység lesz egy „Szénás idő”, mint az aszfalton a legjobb félmaraton/maratoni eredmény.[/vc_column_text][vc_empty_space][vc_single_image source=”external_link” external_img_size=”1200×800″ alignment=”center” custom_src=”https://lh3.googleusercontent.com/iDfFmq9jJduCUeCAHHdxcuSdJ8C47h6MnY3eX7Ots_VEnSRkm5I8dc-nVj0TD4KZIaBC5bSqUHQ4h8da_Tu6tr8iu7g4T2gUsdxnbkGjwMqzax3FUZNaftoD9P0qNixVBqvva8210iQyeMUBxWs9WNJfXKXlonPTBGKuCuX6h7oLjBSjlklpg9YParxA-z8B6-N6f9Vd5-7EVOUwidne0RVc_njxCMrgZcRojpKv5auIJcQIga4t1NeOS0C_vDR_In4vOYtkyAiMnvWsh03kEd4FWq4bQ3d8UBRMG_u2a2XlGwg_ASjvgqZFB1cLOvAvA_oqzRq644eBk2ASOGNUIm8t3cViZxu6iTc-iziG1FjGvGYdzOsc5FLuvaMrToEM3AfkKDPk8onB5weXg_vYsZpWXpBfFg9DnnvmOs15FfwgqnDFoJFJfdt1puikMYV7ZiEgY-DaCH-JVR5O1pxN1569u1km4fhD435v2ULXUeUZ4qITaAUfb9CyBjQza3Rd7C5E6lMyDDqBkq2-VuUsvScUQQqaW3B2R2-jzebPBEo2WBPk_m1G4-yswQ8JvqLA1pZZBEq7odPGLtT1zwatcsgNhBWmPg9maTtjYSG4h2tlCJXUw6Gdy94yYjf3Z30vFoiZwOgSWwH0m9LZXriWcpOrekJTJUMXl1apNqC_5eIUgUSjpjz22NY=w960-h540-no?pageId=109499845342855976306″][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Te mennyit edzel, s mi az az elv, ami mentén készülsz?
Sokáig edző nélkül, egyedül sportoltam. Magamnak találtam ki a feladatokat, mindig, amihez éppen kedvem volt. Ez nagyon jó móka volt egy darabig, de egy idő után megrekedtem. Nem fejlődtem.
Az első Kör próbámhoz Andrewtól kértem segítséget, aki nem rettent meg a feladattól, és gyönyörűen felkészített a hátralévő ¾ év alatt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a megmérettetés előtti héten rendezett Visegrád Trailen 11. lettem az igen erős és nagy női mezőnyben úgy, hogy nem futhattam ki magam a rám váró feladat előtt.
Aztán a sérülés miatt feladott Köröm után is támogatott, segített a visszatérésben. Azóta is együtt dolgozunk. Ő nem az edzőm. Sokkal inkább a mentorom, segítőm és feltétel nélkül megbízom benne. Általában együtt találjuk ki a hetem, a feladatokat, az edzések ritmusát. Remekül érzi, hogy mikor kell visszafogni, vagy terhelni, hogy milyen feladatok szolgálják a legjobban a célt.
Edzek hegyen és síkon, hosszút lassan és gyorsan, rövidet még gyorsabban. Vannak erősítő edzéseim (crossfit), de ugyanolyan fontos összetevő a jóga gyakorlás és a rendszeres nyújtás, hengerezés is. Tatár Szilvi varázslatos heg-kezelésének hála, egy hónapja újra rendesen, fájdalom nélkül tudok futni, edzeni.[/vc_column_text][vc_empty_space][vc_single_image source=”external_link” external_img_size=”1200×1200″ alignment=”center” custom_src=”https://lh3.googleusercontent.com/KswP-TQV5eeMmwc6Vom3AOizzoTenYXzdi-rtkAiCjcPhgKaz93PVbEEkn4xFLYfVC9dqi-2-h3uMLdYtJcNiVdcPXxgbOYJa7kYWEv5EoQz7vgIoVOOt21SfQvSqq3nm_GN-T4_wSSapxghpjl9chP_oW9uBgnrDwYNKfvUddGdUIOT4SQkdHX0pmsgHcw5CyiJH-b1jk-zGbqubtFrbERbNsnhef435-WAZeCLk84O2r4kO19YVj1-cBNw8_6iyy0IU29yduOfRwv4KzMZb0-n-vSKMBp3RsfhHVaDcECzVF-uiSIfyZ-GSpj6s6eTiz2nNjFJcblkSaChxs1mpE2MfCpJz2TGPB9vIlvfS84b5yujtuARl5S9rJL9NicH7Ft3uOm73dQgnBli_SoQCXMP_ReysWQRtAB1MV9UaF-bkzH1-vbz995uR_8VibZ9AWQjte0ucLvJl4nzSFylFedX0Y2F4AV59rDHOMR419LFm7SAwSmW1R08XL4w6ucu0IQ7AmV6-oqwcQgkvYTPF6IXub5yRMA99gDsqyd4zp-9TvHKRmNxI4Jx7Orfw0Z3EB652UflIdBNDAhRzYJC7X8lNYjsMYbGoIktQR0oSA8If90drNEeIItN97BRD8OcOAg-qQV1Cs3MX4qtVthhrjw–apZW8Jg9aRoA5-xIGMBnU8kzrEuK1s=w960-h720-no?pageId=109499845342855976306″][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Örök dilemma, hogy reggel vagy este fusson az ember. Neked mi jött be és miért?
Nekem nem túl sok választásom van, de ezt egy cseppet sem bánom. Az életünk, a családom, a munkám miatt csak reggel van időm edzeni. Fontos, hogy megmaradjon ennek a háromnak az egyensúlya, és ezt csak így tudom megőrizni.
Koránkelő vagyok. Imádom a reggelt, a hajnalt. Olyankor még bármi lehetséges. Nagyon szeretem – főleg az egész éjszakán át tartó futások után – a pirkadat előtti némaságot, de még jobban azt a pillanatot, amikor megszólal az első madár, majd ahogy nő és nő a világosság, egyre több kis dalos kapcsolódik be az énekbe. A nagy csend után olyan ez, mint egy hangrobbanás. Szeretem nézni, ahogyan ilyenkor változnak a fények, változik az erdő hangulata.[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Mi az, ami nélkül nem indulsz el futni? Akár legyen szó edzésről, vagy éppen versenyről.
Feltöltött, bekapcsolt mobiltelefon és az órám.[/vc_column_text][vc_empty_space][vc_single_image source=”external_link” external_img_size=”1200×800″ alignment=”center” custom_src=”https://lh3.googleusercontent.com/R_y2Ja1N2GnJ_eGHjx9w3goFAWKXsdPJQjiIcfH_ZFJMZQ2e6EMvxdl-4eJowHiR-qd_bpt5Cyz1WIJlCCkYmkttaaCh8eKLzeAmz8bGQPzMVLyfwnrWRsU6vhK49tyCnMgcEuSwZz-fI85Fd4I0IYwBxFLeHNAvGeAfEqDPIuEpQPkK8Yd67kEbe676Tw2sAv1r9UYI1bdYYNmbKmET003wedNAVte4HhGxQEMZD6Swtpo7iju3obMt8WLaoxQ05Jec8bAwUo-S1pOE-F_1tZCUZd4qdPrmWxFxJ6WUW4yC6IQA-QL4kbaCLIgyGpSAPot3emsx3K11-pNGqmyg5iwK10tqdMqPZBuRn0FKdCj-63d0qzJv5X7PGGojsMiQOp-gElbAfCK5HG_uu_j25T1hebCyDycqwJ3s-O9lHE-eWGEZaV7zCxc_Zf8RCs6veGHnQDQUHRZ1yacoj_Fy2OizXv_9ZLF7cVbW6NjnIDzOYexloMqCn-SivtNgmw5kYZwT06j1nLa_ZZ6YQkuYJMhFTpAJheKsumrtdRUJO4E_SNZD2VadLF1Irpnj6Gx9wG0SeZ35xYVE7xar3gOAngl0WJKDZkkGiEDUs-Z8eoQDZlGdVs5zh4NYKyh6rKnZN6TNeJdRe_Y0DxDzo1sl6OAlb6pOM492kyoYKORFZyPv4gaU5-qdM1g=w960-h540-no?pageId=109499845342855976306″][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Lázár Ervin a Négyszögletű Kerek Erdőben írt Mamintiről, a kicsi zöld tündérről. Megihletett?
A Négyszögletű az egyik kedvenc mesém és benne Maminti – a vagány tündér, aki nem egy felcicomázott szöcske – a kedvenc karakterem. Az élet úgy hozta, hogy már gimiben – amikor még eszembe nem jutott futni – ez lett a becenevem. Aztán valahogy, az erdőn töltött évek során tényleg Mamintivé váltam. Igaz, varázsolni még mindig nem tudok.[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Végezetül mi az, amire jelenleg készülsz?
Nem titok, és gondolom nem is meglepő, hogy egy sikeres Kör 2.0 az idei fő célom. Ide, a tervek szerint egy szépen felépített út vezet, melynek első állomása a Hello Pilis Trail lesz március elsején.[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][/vc_row]
