A Fóti-Somlyó egyik kalandorával készítettünk ezúttal interjút, aki mesélt a jó edző jelentőségéről és a regenerációs praktikáiról is. Többek között. Rév Balázs következik! Indítsunk azzal, hogy versenyek nélkül mit kezd magával egy terepfutó. Miből merítesz motivációt az edzésekhez? A kérdés, hogy mit kezd magával a terepfutó, ha nincsenek versenyek? Leginkább Fut! Viccet félretéve szerintem nagy a szórás, látok futókat teljesen leereszteni, és látom a másik oldalt, akik életük formáját hozzák. Nálam szerencsére ez nem versenyfüggő,

A Gödöllői-dombságot hajlamosak vagyunk lesajálni, miközben a benne rejlő értékek szinte a szemünk előtt hevernek. Vagy éppen magaslanak, mint a Fóti-Somlyó. A rendkívül változatos, összetett dombocska többféle edzésvariációt is lehetővé tesz és kihagyhatatlan naplementével kecsegtet.  A kihívás a leírás alatt érhető el A Fóti-Somlyó tanösvény A Fóti-Somlyó tanösvényt a fővárostól mintegy 25 km-re, a Gödöllői-dombságban találjuk. Roppant egyszerű megközelíteni, ugyanis a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal Fótfürdő állomásától pár száz méterre kezdődik a kék lepke jelzéssel jelölt tansövény. Autóval

A magyar tulajdonban lévő és döntő többségben magyar alapanyogakat tartalmazó SFI Nutrition Élelmiszer Innovációs Kft. termékeiből ízleltünk meg néhányat, hogy a jelenleg hazai piacra betörő újdonságot egyrészt teszteljük, másrészt igyekezzünk a termékfejlesztés mezsgyéjén értékes információkat átadni, ha szükségesek persze.  A teszt két módon zajlott. A vízbe keverhető porokat labdarúgás közben használtam. Az egyiket edzésen, a másikat mérkőzésen. A teljesen megtöltött tasak tartalmának illata egyből kellemesen megcsapott. Már ekkor éreztem, hogy nem fogunk összeveszni. Szerencsére az

Szilvi kiváló eredménnyel zárt az Ökofutás mátrai lineáris versenyén. Ám nem csupán erről kérdeztük, hanem arról is, hogyan csöppent bele a terepfutásba, miként hatott rá a versenytilalom, s melyek azok az események, amiket szinte kötelező jelleggel ajánl.  Ismerősen csengett a neved a Túrafüggő Túrablogról, ahol a hétvégi sporttevékenységeket összegyűjtő poszt alatt gyakran osztottál meg szép képeket. Nálad a túrázásból alakult ki a futás? Vagy miként történt? Nem, sajnos kimaradt az életemből a túrázás, valahogy a

A Hello Trails Hungary úgy döntött, hogy a kialakult járványhelyzetre való tekintettel nem rendezi meg sem a Hello Bakony, sem a Karácsonyi bejgli kondi névre keresztélt versenyét 2020-ban. Helyette önkéntességgel igyekszik segíteni a rendezvényeket.  Látva azt a tényt, hogy a terepfutó-versenyek döntő többségén létszámproblémákkal küzdenek a rendezők, valamint figyelembe véve az őszre tolt események sűrűségét, nem szeretnénk konkurensként újabb eseményekkel előrukkolva még tovább csökkenteni az indulói létszámokat, hiszen ezek súlyos gazdasági következményekkel járhatnak az alacsony

Augusztus kilencedikén vasárnap a Pilis- és a Visegrádi-hegység területén tesztnapot hirdet a Hello Trails Magyarország, hogy felmérje, milyen frissítést szeretnének a hazai terepfutók a versenyeken. Ez nem minden, ugyanis felszerelések tesztelésére is lehetőséget biztosítunk.  2020 augusztus 9. vasárnap 09:00, Lajosforrás FRISSÍTŐÁLLOMÁS A Visegrádi-hegység egyik legbővízűbb forrása a Szentendre külterületén található Lajos-forrás. A Bölcső-hegy 587 méteres csúcsának árnyékában megbúvó legendákkal is átitatott környék frekventált kirándulóhely, s a számos jelzett turistaútnak köszönhetően rendkívül jó futóköröket teljesíthetünk innen.

Úgy gondoljuk, hogy a koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben mindent elkövettünk azért, hogy minél több érem jusson el a hozzátok. Azonban azzal, hogy a környezetünkben is igazoltan megjelent a láthatatlan ellenség, azt a felelősségteljes és szomorú döntést kellett meghoznunk, hogy felfüggesztjük a kiszállítást. Megóvva mindenkit attól, hogy a betegséget elkapja és azt továbbterjessze.  A járványhelyzet elmúlását követően a Túrafüggő Túrablog és a Hello Trails Magyarország priorításként fogja kezelni az érmek kiszállítását azoknak, akik postai úton igényelték,

„Megszállottan keresem, hogy a lábam hová halad, fulladozom, a testem gyenge és a talpam a sárba ragadt. Fuss, szaladj messze!” Kicsit késve érkeztél a rajtba, így a mezőny után indultál. Ez hogy jött össze? A rutin és az évek. Annyira örülnék, ha egyszer lenne egy olyan verseny, ahol az nyer, aki a legkésőbb indul el, azt biztosan megnyerném. Eddig majdnem minden versenyemről elkéstem, kivétel a délutáni vagy éjszakai versenyek. Gondoltam nem érdemes megszakítani ezt a

A Terepfüggők vendége ezúttal egy igazán elhivatott futó, Hajduk Eszter, akivel annyi mindenről beszélgettünk, hogy azokat nem is lehet részletezni egy ilyen rövid felvezető szövegben. Amennyiben szeretnél több lenni, szerintünk mindenképpen olvasd el és okulj Eszter hibáiból, vagy építsd be azt, amitől ő ennyit tudott fejlődni.  Ahhoz, hogy valaki szeresse a természetet és ennyire eltökélt legyen, mély benyomások, pozitív ingerek kellenek. Nálad mi váltotta ki a terepfutás iránti szerelmet? Mindig is közel állt hozzám a

Kellemesen langyos, már-már tavaszt idéző időjárás fogadott szombat kora délután Márianosztrán. Szokásomhoz híven már egy órával a rajt előtt ott voltunk, hiszen a kedves férjem megint elkísért, hogy szurkoljon és túrázzon egyet. Vártam ezt a versenyt, ugyanis az előző (Suki Trail) nem alakult egészen elvárásaim szerint. Az időjárás előrejelzést, illetve a főszervező gondos tájékoztatását figyelve meglehetősen saras pályára lehetett készülni ellentétben a várt havas-jegessel. Szerencsére az elmúlt időszakban két hosszabb – 40 km – pályát