A Skanzen mellől, ebben a formában utoljára rendezett Garmin WTF Sztendre aszfalt M távját próbáltam ki.
ELŐZETES
Valami egészen egyszerűre és versenyhangulatra vágytam, amikor elkezdtem kitölteni a regisztrációt és ráírtam Zsófira a pólómentes nevezés miatt.
Azonnal kaptam egy VIP invitálást, így a számomra első Garmin WTF Sztendre aszfalt M távját gyorsan ki is választottam és elküldtem a nevezésem.
A történet szerves részét képezi, hogy a hosszabb leállást követő visszatérést alaposan egyeztettük Bélával és szigorúan erősebb edzésnek iktattuk be ezt az eseményt. Fel és le is 155–160 közötti pulzust célozva.
AZ ESEMÉNY
Az előzetes tervek szerint debütált volna Mirella baba, de a jósolt forróság és magas UV miatt elvetettük ezt az ötletet. Így egyedül parkoltam le a Skanzen mellett másfél órával a rajt előtt.
Maga a versenyközpont az erdőben került kialakításra az erdészház szomszédságában. Kellett bőven sétálni, de a fák gyűrűjében már ekkor jól esett megbújni a Nap elől.
Gördülékeny rajtszámátvételt és a chip letét felajánlását követően visszasétáltam a cuccaimért, majd elbeszélgettem az ismerősökkel. Igazából ez a közösségi élmény számomra az egyik legfontosabb a futásban és a célom is az, hogy a Hello Trails rendezvényeken ezt megkapják a Terepfutók.
Az utolsó helyről rajtoltam és ez a futás nem a versenyzésről szólt. Koncentráltam a max 160-ra, amit simán tudtam tartani kb 7:15-ös km-ekkel. Gyakorlatilag semmilyen különösebb terhelést nem jelentett, a Pap- réti forduló tájékán már az élmezőnyt biztattam.
Főleg az ereszkedés során volt nehéz visszafogni magamat, de többekkel szóba elegyedtem, így a közösségi élmény és a Trail Talk-szerű faggatósdi egész jól lekötött.
Az egész életem a versenysportról szólt és szól is még ma is, így nem lettem volna én, ha az utolsó mintegy 200 métert nem húzom meg. Ez jelentett azért egy dupla előzést és az 1:15-ös idő a 32. pozíciót. Bár tényleg nem ezért mentem.
SZUMMÁZVA
A részt vevői létszámok esése és a rendezvények növekedése miatt úgy gondolom, hogy azokat az eseményeket, ahol a szervezők jól és a jogi keretek között teszik a dolgukat, edzés gyanánt is érdekes felkeresni. Tudom, ez pénztárcafüggő, viszont nagy segítség.
A Garmin WTF Sztendre viszont egy olcsó verseny. Igaz, hogy a szó jó értelmében hajaz az egyszerűségre, s nekem hiányzik a fürdési lehetőség és a tartalmasabb célkaja, de ezt kompenzálja például a csodálatos roségold érem, a sok fotós és a tökéletes helyszínválasztás.
Fantasztikus volt végig bandukolni a Sztaravoda-patak mentén a központig, majd vissza a kocsihoz. Pedig sokszor tekerek, futok itt.
A rendelkezésre álló távok közül is mindenki megtalálhatta a neki kedvezőt. Együtt futhattak terepesek és aszfaltosok, na meg a hibridek. Ez pedig csak jó lehet.
