A Bölcső-hegy legendáinak nyomában

Első és egyben állandó kihívásunk során megcsodálhatod a Holdvilág-árok káprázatos szurdokvilágát, a Sikáros megkopaszodott fái között jelzetlen ösvényeken járhatsz. Lehullott falevelek sűrűjében megismerheted a szentendrei tömeggyilkosság szomorú részleteit, vagy akár kortyolhatsz a Lajos-forrás vízéből. Sőt, körbetekinthetsz a Bölcső-hegy új kilátájóból. Azoknak ajánljuk, akik semmilyen téli kalandtól nem riadnak meg. Ők a Bölcső-hegy legendáinak nyomában kalandozhatnak. 

KIINDULÓ- ÉS VÉGPONT

Cím: Csikóvár Turistaház Parkoló (2013, Pomáz, Kiskovácsi)
GPS: 47.66266621883218, 18.979803779985435

Tömegközlekedéssel a Pomáz és Dobogó-kő között járó busszal és pici sétával a Csikóváraljai menedékház megállótól érhető el a körútvonal kiinduló- és végpontja.

Autóval Pomáz irányából a csobánkai elágazást követően ügyelj az s-kanyarra, melynek végén kell jobbra letérned. Amennyiben Pilisszenkereszt felől érkezel a turistaházhoz, Kiskovácsi végén (lovarda, szanatórium) kanyarodja balra.

A turistaház bezárt. Track/térkép az oldal alján.

A hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől a lombhullató növények rügyezéséig és a vándormadarak visszaköltözéséig. Esetünkben 2022.12.01-2023.02.28 között. 2023 január hetedikén szombaton közösségi sportnapunkon is bejárhatod az útvonalat. Iratkozz fel Facebook-eseményünkre!

A teljesítésre 6 óra áll rendelkezésre. Futhatod, túrázhatsz, ahogy jól esik. De ügyelj arra, hogy szintén belül beérj és rögzítsd az útvonalat valamilyen készülékkel, ha érmet is szeretnél.

Amennyiben érmet is igényelsz a készlet erejéig, rögzítened kell a teljesítésed útvonalát órával, telefonnal, vagy bármilyen olyan eszközzel, ami erre alkalmas. Ennek a linkjét az éremigénylésnél meg kell adnod, tehát legyen feltöltve és tedd nyilvánossá. Kiváló felület a Strava, az Alltrails, vagy például a Garmin Connect.

A Bölcső-hegy legendáinak nyomában

Az adott kört bárhonnan indíthatod, nem kötelező a kijelölt rajt-célból, csak tartsd be az útvonalát.

Kalandunk kiindulópontja a Pomáz-Kiskovácsi puszta szomszédságában található Csikóváraljai turistaház parkolója. Autóval a Pomázt követő csobánkai jobb-bal kanyarkombinációt követően a buszmegállónál jobbra kanyarodva tudjuk megközelíteni, végig műúton haladva. Utunkat a zöld körséta jelzésen a műút kanyarulatán haladva kezdjük Kiskovácsi irányába. Rövid barangolást követően jobbra az erdőbe vágunk, ahol kisebb emelkedők és kanyarulatok áradatában hátulról érintjük a Gálfi Béla Nonprofit Kft., azaz Magyarország második legnagyobb pszichiátriai intézményének kerítéseit. Ha már a legendák felkutatását hirdettük meg, érdekesnek tűnhet megemlíteni, hogy a pomázi mende-mondák szerint az elmegyógyintézetet is övezik érdekességek. Részletek itt.

Az erdőben hamar elérjük a vadregényes szurdok bejáratát. A Holdvilág-árok számos legenda színhelye, többek között Attila városának és Árpád fejedelem temetkezési helyének is. Az út helyenként köveken, falépcsőkön és hidakon kanyarog, ráadásul a szurdok végén egy fémlétrán tudjuk azt elhagyni, hogy utunkat folytathassuk. Még a szurdokban az út mentén a Domini-forrás kiépített foglalata nyújt frissítési lehetőséget. Barlangokkal is találkozunk az impozáns sziklák oldalaiban. Ilyen az Y-ágú-barlang, a Vízesés alatti-barlang, a Remete-barlang és a Weislich-barlang. Közülük három is mesterséges.

Az 1999. évi özönvízszerű esőzések hatására a Holdvilág-árok és környezete jelentősen átalakult. Az árvíz hidakat és turistautakat sodort el, melyek romjain körültekintően kell haladnunk, ráadásul a patak is új mederben folyik, melyet számtalanszor keresztezünk. A ledőlt erdőállomány helyén a partoldal meredek rézsűi folyamatosan pusztulnak. Az erózió következtében kisebb-nagyobb kövek, sziklák indulhatnak és indulnak is meg a magasból az árok mélye felé. Az útszakaszon éppen ezért a fokozottnál is magasabb figyelem szükséges. Pláne, ha jeges vagy havas az útvonal.

A szurdokba lépve érezhető valami különleges. A hely szelleme, az árok legendái áthatják az arra járó gondolatait. Valóban itt temették el Árpád fejedelmet?

Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak” – áll Anonymus Gesta Hungarorumában.

Ezen állítás alapján feltételezik azt, hogy Árpád temetkezési helye a Holdvilág-árokban található. Ezen forrás nyomán vágta bele magát a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját. Azonban ezen állítást sem ő, sőt később Michnai Attila sem igazolta. A Weislich-barlang sziklába vájt lejárata lépcsős, s végében egy sírhelyhez hasonlító terem van, ami tovább növeli a legenda valóságalapját. Néhányan úgy gondolják, hogy nem csupán Árpádhoz, hanem Attilához is köthető a meseszép szurdok, akinek ókori városa, Szikambria is itt állt. Vajon mi lehet az igazság?

Utunk során ámulunk és bámulunk a körénk tornyosuló sziklafalak és az ég felé magasló fák láttán, miközben gondosan ügyelünk arra, hogy egyszer se csobbanjon lábunk a Domini-forrás alattunk kanyargó patakjában, vagy ne essünk el a leomlott szikladarabokban, elhordott súlyos faágakban. A szurdok végén található barlangok közül az Y-ágút tudjuk biztonságosan belülről megcsodálni. A mesterséges járat két ága végén gyertyamaradványokat találunk. A mende-mondák úgy tartják, táltos szertatásokat szoktak benne végezni. Elhagyni kétféleképpen tudjuk az árkot. A bátrabbak óvatosan létrán tudnak kimászni, míg a kevésbé kockázatvállalók némi visszasétával lépcsőn jutnak el a Weislich-barlanghoz, ahol kutatás folyik a korábban említett két legenda igazolására.

Már nem élvezhetjük sokáig a környék varázsát, hiszen rövidesen véget ér a Holdvilág-árok és megkezdjük az emelkedést a Pörgelóci-hegy oldalában. A kanyargó, több ízben széles turistaút keresztezi a Lom-hegy felé vezető utat, mely az egykori légvédelmi bázisra vezet. A Lom-hegy tetején működött, 1981-től 1996-ig a MH 11. DUNA Légvédelmi Rakéta Dandár egykori MN6360 11/9. Pilisszentlászló-Dél (Lom-hegy) elnevezésű, „Vésnök” hívójelű komplexuma. A légvédelmi objektumban több rakétakilövő állást helyeztek el, a föld alatti rejtett építményekben felderítő lokátorok és különböző egyéb technikák kaptak helyet. A bázis fegyverzete SZ–125 Nyeva–M rövid hatótávolságú rakétákból állt. Mára lepusztult. A Csikóvárak elágazásához érve, ahol ma még fogunk járni balra kanyarodunk.

Tartjuk a piros kereszt jelzést még azután is, miután leágazik róla a zöld háromszög. Ösvényünk helyenként szűkös, szúrós bokrokkal tarkított, igazán vadregényes. Tőlünk jobbra magaslik az 588 méter magas Bölcső-hegy, hol újra kilátó áll. A Bölcső-hegy térségében és a környéken zajlott 1947-ben az egyik legtöbb emberéletet követelő magyarországi bűncselekmény, a szentendrei tömeggyilkosság. Ám erről később!

Közben már a korábban említett Lom-hegyet (589 m.) kerüljük. Némi emelkedőt hosszú lejtő követ a Tölgyikrekig. A mára már sajnos kidőlt fáknak állít emlíket érmünk is. Ezen a szakaszon a tőlünk délre magasló Hosszú-hegyet, a Kevélyeket, sőt, a Pilis-tetőt is láthatjuk. Már a piros sáv jelzésen haladunk egészen egy nagy csomópontig, ahol egykor a névadó fa állt és érmünk elkészítéséhez is ötletet adott.

A piros sáv jelzést követjük, mely a nyergen átkelve, balra fog folytatódni. Ereszkedésbe kezdünk a kidőlt fákkal, avarral és kövekkel tarkított benőtt ösvényen. Jobbra érdemes megcsodálni a Sikáros feletti bérceket, melyek lankái Pilisszentlászlóról vezetnek a Prédikálószékre. Tegyük ezt köröltekintően, hiszen ezen a szakaszon erősen ajánlott a lábunk elé is nézni.

A kék sáv jelzés feltünése jelenti azt, hogy a Sikárosi-réten (Bükki-puszta) vagyunk. Elhagyjuk a pirosat és az Országos Kéktúra nyomvonalán, jobbra fordulva megyünk tovább. Változatos ez a rész, hiszen széles mezőkön és szűk erdei ösvényeken is járunk, ráadásul a Szulágyi Bernát-forrásnál pihenő is ki van alakítva. Tőle nem messze keresztezzük a Bükkös-patakot, ahol a Sikárosi erdészet és erdészlak is található. Még mindig a kéken, semmiképp sem tovább a műúton, a Bükkös-patak völgyébe fordulunk, s az erdészlak mellett a patakátkelés után már a szurdokban haladunk.

A Bükkös-patak szurdokában tekeregve, átkeléssekkel a patakon ereszkedünk lassacskán, de ezt nem tesszük túl sokáig, hiszen a Kárpát-forrás előtt jelzetlen ösvényre térünk. Jobbra kell forduljunk. Figyeljünk, mert itt több út is fut. Mi az emelekdőket keressük. Érdemes letölteni trackünket is, mely ide kattintva elérhető (jobb klikk, link mentése másként).

Már a Lom-hegy felé emelkedünk. Bal kéz felől csatlakozik egy ösvény, mely után figyelünk, hogy ne a “zsákutca” irányába egyenesen, hanem balra folytassuk utunkat, a Lom-hegy felé. Ezen tekergünk még egy keveset, de rövidesen az út mentén, a fák és az avar takarásában egy emlékkő jelzi, elértük a Denke-emlékművet. A szentendrei tömeggyilkosság néven elhíresült, hét halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat első állomása volt a kéthalállal járó pont, melyet az emlékmű jelez. 1947-ben valójában nem Szentendre közigazgatási területén, hanem a várost körülvevő pilisi és visegrádi-hegységi erdőkben, Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozó külterületeken, két egymáshoz közeli erdős területen történtek, az egyik helyen öt tizenéves fiú esett az elkövető áldozatául, a másik helyen pedig egy turista házaspár. A gyilkosságsorozat azóta is egyike a valaha véghezvitt, legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi bűncselekményeknek. Az elkövető kiléte és motivációja a kiterjedt hajtóvadászat és nyomozás ellenére ismeretlen maradt. Egy magyarul nem beszélő félmeztelen fiatalember szóba elegyedett ott túrázókkal, akik közül kettőt minden előzmény nélkül lelőtt, majd elmenekült. Bükkipusztán vélhetően ugyanezen személy kegyetlenül végzett öt fiatallal is.

Az emlékműtől még egy kicsit emelkedünk a sárga sáv jelzésig, amit az elérés után balra követünk. Ezen haladunk a Lom-hegy oldalában, emlekedőkkel a Lajos-forrásig, mely egyes hagyományok szerint már évszázadok óta Nagy Lajos király nevét őrzi, aki szeretett vadászni ezen a vidéken. A környéken a 18. század elejétől megtelepült szerbek Dobrá voda néven tartották számon a forrást, e név magyar megfelelője, a Jóvíz-dűlő lett később a környék egyik hivatalos elnevezése is. A ma is látható forrásmedencét 1908-ban építette a Magyar Turista Egyesület „Péntekiek” asztaltársasága Gabrinyi Sámuel építész bevonásával, a forrást pedig a területet akkoriban tulajdonló báró Podmaniczky Lajos után nevezték el. A forrás mellett turistaház épült, előtte tágas buszfordulót is kialakítottak, hogy a környék menetrend szerinti, illetve turistabuszokkal is megközelíthető legyen. Kár, hogy már a turistaház nem üzemel, sőt, az enyészet zilálja és busz sem jár ide. A forrásból kifolyó víz a Jóvízű-patakot táplálja, de foglalása úgy van kialakítva, hogy az arra járók is tudnak vételezni belőle kisebb űrtartalmú edényzetbe. A közelben található figyelmeztető kiírás szerint a víz saját felelősségre iható.

A Bölcső-hegy csoportjának déli csúcsán (Kolevka-hegy) egy 15 m hosszú és 8 m mély barlang található, amely tektonikus folyamatok nyomán alakult ki az andezittufa és az andezit-konglomerátum kőzethatár mentén. Neve: Kolevkai sziklaüreg. A barlang a kihívás útvonaláról kis kitérővel érhető el.

A forrás parkolójától erős emelkedő, a meredek hegyoldallal rendelkező Bölcső-hegy meghódítása vár ránk a zöld háromszög jelzésen. A csúcson a korábban leomlott helyére új kilátó épült, ahonnan egészen elképesztő panoráma vár ránk. Ilyen talán még Dobogókőn sincs. Az újdonság ereje lenne? A kilátót egy rövid oda-vissza szakasszal érjük el.

Egy alternatív irányból a sárga háromszög jelzésen érhető el a csúcs, ez ne zavarjon meg minket, a zöldön ereszkedünk le. Egészen addig, ahol ma már jártunk. Vagyis majdnem addig, mert most a Lom-hegyi úton megyünk a csomópontig, nem a turistajelzéseken.

Hogyan lehetséges barlangok kialakulása vulkanikus kőzetekben? A kőzet keletkezésének időszakában a vulkáni lávaterítés és törmelékszórás fázisában jelentkezhetnek gőzöket, gázokat produkáló kifúvások. Ezek több esetben járható méretű, hengeres csatornákat hagynak maguk után a még képlékeny kőzetben. Ilyen exhalációs barlang található a Kis-Csikóvár csúcsrégiójában, melynek neve: Csikóvári csőbarlang.

Miután visszatértünk a már érintett elágazáshoz, a Csikóvárak irányába fordulunk (piros kereszt, majd zöld háromszög). Előbb a nagyot, mely 556 méter magas, majd a 485 méterre magasló kicsit érintjük. A Csikóvárak területén több olyan, kisebb-nagyobb lefolyástalan terület található, ahol sajátságos hegyvidéki vizes élőhelyek, itteni elnevezésükkel tólakok alakultak ki. A Nagy-Csikóvár csúcsától déli irányban két ilyen jelentősebb kiterjedésű változó vízjárású vizes élőhely terül el, ezek közül a nagyobbik – a kettő közül délkeletebbre fekvő – több térképen a Csikóvári-tó nevet viseli, míg a másikat a turistatérképek általában névtelennek jelölik. Tovább ereszkedve a Gyopár-forrásnál váltunk a zöld négyzet jelzésre, melyen visszaérünk a Csikóváraljai turistaház parkolójába.

A hegy nevének eredete a 13. századig nyúlik vissza. A Pomáz környéki birtokok jelentős része ekkor a Kartal-Kurszán nemzetségből származó Cyko (Csikó) családhoz tartozott. A nemesi család nevét viseli azóta is a Kis- és a Nagy-Csikóvár.

A Csikóvárakat az északi oldal kivételével meredek, helyenként sziklás oldalak határolják. A hegy elhelyezkedése és védhetősége miatt a késő-kelta korban egy földvár létesült a Nagy-Csikóváron, melynek északi oldalán egy 180 m hosszú délnyugat – északkelet irányú 0,8-1 m magas, részben kőből rakott sánc és ugyanilyen mély árok figyelhető meg a mai napig. A hegy többi, igen meredek oldalán nem található hasonló mesterséges védelmi vonal. Az 1950 körüli régészeti munkák a csúcs közelében (egy 3×3 m-es szelvényben) égetett agyagrögöket, négy cölöplyukat, állatcsontokat, edénytöredékeket és vaskarikát tártak fel. A leletek alapján történt a földvár késő-kelta kormeghatározása.

A Bölcső-hegy legendáinak nyomában

Ez a kaland 18,36 kilométer hosszú és 746 méter szintemelkedést tartalmaz. A Túrafüggő Éremszerző Mozgalomban elszámolható. 

Hasonló útvonalon 2020-ban túrát is vezettünk a környéken, melyre az alábbi videót készítettük.

facebook
play
instagram
youtube
Translate »