Budai Trail nyár 2021

A Budai Trail nyár új verziójára VIP-meghívót kaptam Csanyától, amit egyszerűen nem lehetett nem elfogadni. Több okból, de ha a versenyzésnél maradunk, akkor a rutinszerzés és a további fejlődés érdekében a Terepfutás.hu és a Nyúlcipőbolt sorozata optimálisnak ígérkezett.

Csámpás csapatás
Nonka a Hideg-völgyben

FELKÉSZÜLÉS

A BUMM minimaraton és a Szavanna Trail miatt aktívra sikeredett augusztust ideje volt megtörni az augusztus huszadikai hosszú hétvégével. Mondjuk ez alapvetően a lendületemet is megtörte, hiszen a Mátrában eltöltött négy napon hiába futottunk egyet, igazából inkább a döglésről és az aktív pihenésről szólt a kiruccanás. És a zabizásról. Ki találta fel a svédasztalt?

A Terepfutás.hu által szervezett Budai Trail nyár két héttel a hajtós Szavanna Trail után lett megrendezve. Ez elegendő idő arra, hogy a regeneráció sikeres legyen, de már arra kevés, hogy lényegesen javítsunk az állóképességünkön. Hiszen az első hét a pihentetőbb foglalkozásoké, a második pedig már az optimális teljesítmény eléréséé. Azért szerencsés esetben lehet beütemezni persze egy-egy komolyabb futást, de csak ésszel.

Legalábbis ez lenne a program, ha nem utazna el a futó a Mátrába enni, borozni és henyélni a feleségével négy napra. Persze néha pihenni is kell. Pláne akkor, ha az aktív és izgalmas. Fontos feljegyzés, hogy a hasam és az emésztésem emiatt nem állt a helyzet magaslatán a verseny hetének egészében. Teljesen természetesnek tűnt, hogy a pihenő valamilyen utóhatással jelentkezik, de hogy ilyen szinten, azért az meglepett. Emiatt alig-alig edzettem.

Lendületben a Tarnai-pihenőnél
Szedte a lábait Nonka is

A VERSENY

Szóval nem voltam életem formájában, amit a bemelegítés során is éreztem. Rettentően nehezen pörgettem fel magam és ólomlábakon jártam, fájt a hasam. De ha már eljöttem, igyekeztem a 14,3 kilométeres táv rajtjára viszonylag jó állapotba kerülni. Ami úgy veszettül nehéz, ha szívesebben mennél mosdóba, mint a rajtzónába.

Végül igazán ráhangolódni a gondjaim miatt nem sikerült. A pocsék rajtot a még szörnyűbb emelkedős szakasz követte. Elég sokan lehagytak, a középmezőny végén, vagy a mezőny végén bandukoltam a Kopasz felé. Nem állt össze, borzasztóan zavart is a dolog. Persze az emelkedőkön alapvetően nem vagyok erős és a második felére koncentráltam az erőimet, de ez a várakozások alatt maradt így az elején.

A Budai Trail nyár útvonala nem túl bonyolult. A kezdéskor egy őszinte emelkedő szektor vár a Kopasz csúcsáig, majd egy kis szerpentines lejtés, aztán újra egy erős emelekdő azért, hogy a célba csőgázon befuthassunk a hurok szárán. Némi előzetes felkészüléssel, esetleg bejárásokkal a rövid távra fejben és fizikálisan is fel lehet készülni, a megfelelő taktikát megválasztani, ezáltal jó versenyt futni.

Arra játszottam, hogy az emelkdős szakasz síkabb részeit megfutom, amivel tudtam faragni a lemaradásomon és néhányat előztem is. A Kopasz csúcsáig szépen be is melegedtem annak ellenére, hogy messze nem tudtam kihozni magamból a maximumot. Azonban nem voltam fáradt, nem szenvedtem mégse a szervezetem visszafogottsága miatt. Legalább a hasfájásom is elmúlt.

A lejtőn megkezdtem az előzéseket és a Tarnai-pihenő után már sikerült magamhoz képest jó versenytempót is futnom. Nagyon szép ez a környék, néha bűnnek érzem itt a rohanást, de szerencsére már sokszor megcsodálhattam. Most tudtam, hogy az előzetes versenytaktika és a pillanatnyi helyzet alapján nem bámészkodhatok, ami bennem van, azt maxon ki kell futnom. Még a fotóponton sem csápoltam, ahol meglehetősen profi képet lőttek rólam és Nonkáról is cuki készült.

A gyors szektort követően kifejezetten kulcsetap következett a Telki-hegy felé történő felkapaszkodással. Itt sokan, így én is sétára váltottam. Szépen loptam a távolságot a velem egy távon lévőkhöz képest, miközben a hosszabbról elkezdtek szinte megalázó módon leelőzni az elsők. Brutális, mire képesek az élfutók. Ezt jól kezeltem és az erős sétával, egyre bátrabban, újra harapva előjöttek a vadászösztönök.

Az Anna-vadászháztól már csak a lejtős hurokszár maradt. Ez egy kifejezetten jól futható szektor, szeretem is. Jó tempóban utólértem Jeszenszky Lacit, aki az elején csúnyán lehagyott. Együtt értük el a települést, s az aszfalton eléggé megtolva gyakorlatilag az utolsó egyenesig fej-fej mellett mentünk.

A hajrá nekem sikerült jobban és picivel előbb érhettem be, így 1 óra 27 perces idővel, 6:09-ss kilométerekkel zártam. Bár a héten gyomor- és emésztési problémák miatt nem edzettem hatékonyan, mégis megfutottam az egyik legerősebb versenyem. A 16. helyen zártam (összetett 18), ami a körülmények tudatában kiváló eredmény ebben a brutálisan erős mezőnyben. Ez a harcos mentalitás, nagy mentés. Elégedett vagyok.

A célban ment a bandázás, a jó ízű kajálás, amiből ugye nem volt elég előtte négy napig. Gergely Petra, az L-es táv bajnoka velünk jött, megvártuk az eredményhirdetését és gratuláltunk neki az újabb szuper futáshoz, majd együtt hazaindultunk. A bajaim ellenére ezt egy jó napnak ítélem meg és megérte a Budai Trail nyár indulása, szóval Csanya, köszönöm! A télire is megyek.

KÖZÖSSÉGI KALANDOZÁSOK

facebook
play
instagram
youtube