Csapatás a Fóti-Somlyón

A Gödöllői-dombságot hajlamosak vagyunk lesajálni, miközben a benne rejlő értékek szinte a szemünk előtt hevernek. Vagy éppen magaslanak, mint a Fóti-Somlyó. A rendkívül változatos, összetett dombocska többféle edzésvariációt is lehetővé tesz és kihagyhatatlan naplementével kecsegtet. 

A kihívás a leírás alatt érhető el

A Fóti-Somlyó tanösvény

A Fóti-Somlyó tanösvényt a fővárostól mintegy 25 km-re, a Gödöllői-dombságban találjuk. Roppant egyszerű megközelíteni, ugyanis a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal Fótfürdő állomásától pár száz méterre kezdődik a kék lepke jelzéssel jelölt tansövény. Autóval Fót központja felől érdemes felkeresni, parkolásra pedig a Fáy présház mellett van lehetőség.

Pazar kilátás, csodálatos naplemente. Fotó: Tolnai Balázs

A tanösvény kiindulópontja a már említett présház, ahol részletes térképeket is találunk. A kb. 3,5 km-es, 100 méter szintemelkedést tartalmazó út hivatalosan nem érinti a kilátópontot, mely felkeresésével a méréseim alapján 3,7 km-es kör abszolválható. Sajnos a jelzéseket több helyen az idő és vandálok pusztították, így aki először jár a környéken, annak bizony nagyon kell koncentrálnia a nyomkövetésre. A vezetett túrán szerencsére ezzel nem lesz gond.

A présház mögötti színpad felé, balra kell elindulnunk. Itt vár ránk a tanösvény legkomolyabb emelkedője, mely után roppant kellemes úton haladhatunk. Sajnos motorosok és terepjárósok rengeteg helyen pusztították a környezetet nyomvonalakat hagyva maguk után. Nagyon szomorú, ugyanis az 1953-ban védetté nyilvánított területen számos ritka növényféle és állatfaj él.

Kövesd a lepkét! Fotó: Tolnai Balázs

A Gödöllői-dombság peremén valóságos hegy látszatát kelti a Fóti-Somlyó (278 m.), mely piroxénandezit-tufából, édesvízi és miocén mészkőből, valamint löszös és homokos pannon üledékből épült fel. A terület egykor gazdag volt erdőségekben. Az északi lejtőláb löszös üledékén már csak kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a tatárjuharos löszpusztai tölgyes. A tanösvényen haladva rendkívül jó kilátás nyílik a környező dombokra és látványosságokra, melyek tiszta, napos időben nagyszerű látványt nyújtanak. Ugyan legutóbbi ottjártamkor felhős volt az ég, mégis lehetett látni a mogyoródi Gyertyánost és Szada irányában a Margitát.

Kilátás a Margita irányába. Fotó: Tolnai Balázs

Érdekesek a terület lágyszárú növényei, amelyekről korábban táblát adtak tájékoztatást. A meredek északi lejtők sajátos mikroklímájával magyarázható, hogy a sziklák jelenléte nélkül is megtelepedett az aranyos fodorka. Egyetlen európai ritkaság volt a területen, a fokozottan védett déli sárkányfű, de ma már nem tenyészik. Kiemelkedően magas a pannon, a pontusi és a szubmediterrán fajok száma, szinte az egész vegetáció a jégkorszak utáni felmelegedés emlékeit őrző reliktumfajok sokaságából áll.

A terület lepkefaunájának avatott kutatója, Szalkay József 1962-ben megjelent közleményében csaknem 650 nagylepke faj előfordulásáról adott tájékoztatást. A Frivaldszky Imre által Bulgáriából leírt pontusi lepkefaj, a fóti boglárka legjelentősebb hazai lelőhelyét itt találni. Nagy ritkaság a melegkedvelő, szubmediterrán elterjedésű zörgőlepke. Ez is mutatja, hogy a Somlyó melegebb korszakok emlékét őrző fajok menedéke.

A területen az elevenszülő gyík kivételével az összes hazai gyíkfaj megtalálható. Legértékesebb az országszerte pusztuló magyar gyík. A homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera feltehetően kipusztult. A madárvilága is gazdag, a fehérhátú kivételével valamennyi harkályfaj előfordul a területen. Kisebb gyurgyalag állomány is él a hegyen. madártársulások. Tavasszal és nyáron a lepkék is igen aktívak.

Hétköznapi Hősök a Fóti-Somlyón. Fotó: Tolnai Balázs

Mint azt említettem, a tanösvény hivatalos útvonala nem érinti a kilátópontot. Pedig ez egy olyan szép kilátást garantáló hely, amit vétek nem felkeresni. Innen jól látható Fót, Dunakeszi, Budapest, valamint a Budai-hegység és a Pilis vonulatai. Két pad biztosítja, hogy itt megpihenve gyönyörködjünk a látnivalókban. A területen tűz rakása tilos, ennek ellenére égésnyomok láthatóak a padok környékén. Mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy semmiképp se gyújtson tüzet!

Egészen idáig főként cserjék, kisebb fák között vezet az ösvény, ám innentől már lombosabb fák alatt, sűrűbb erdőben haladhatunk. A csúcskőtől sajnos nem a legjobb a kilátás, ezért is érdemes inkább a kilátópontnál bámészkodni. A régi zöld háromszög jelzés innen egyenesen haladt tovább, ám az útvonalat megszüntették. A tansövény kicsit visszább, a csúcskőnek háttal állva, jobbra lejt. Csúszósabb, sziklásabb úton ereszkedünk, majd mély homokban, Fótliget mentén térünk rá a műútra, mely visszavezet a présházhoz.

Napnyugta a Fóti-Somlyó kilátópontján. Fotó: Tolnai Balázs

Lankásabb

Combosabb

Csúcstámadás

Zuhanás

Csapass Te is a Fóti-Somlyó ezerarcú lankáin!

facebook
play
instagram
youtube